„Addig járt a szád, amíg el nem kezdtem olvasgatni a politikáról. Aztán most itt vagyok” – írta egy barátom egy tüntetésről idén. Ezt az érzést kell megsokszorozni, amíg egyszer nem lesz demokráciánk, ezért küzdeni pedig idén is a legjobb munka volt.
Nem volt jó évem. Közelről találkoztam a halállal, otthon, ezer kilométerre a háborútól. A 2022-es esztendő meghatározó élménye számomra mégis az élet. Ami azokból a kárpátaljai magyar menekültekből sugárzik, akiket befogadtam.
Három búcsú, amely mindig is arra volt hivatott, hogy túlmutasson egy sportolói karrier lezárásán. Szubjektív visszatekintés 2022-re.
Az ember akkor is újságíróként látja a világot, amikor nem újságíróként tekint rá? Mi történik, ha azért megy, hogy kikapcsolódjon, de a világ ezt nem hagyja? Mi formáljuk a híreket vagy azok formálnak minket? Szuvenírként ezeket a kérdéseket hoztam haza 2022 két meghatározó nyaralásából. Két olyan helyről, ahová gondolkodás nélkül visszatérnék bármikor, bármi ellenére.
A mögöttünk álló esztendőről nehéz jót mondani, de valamiben egyedülállóan jó volt: soha ennyi, nemzetközi mércével is mérhető nagykiállítás nem volt még Budapesten, mint az óévben.
